Kérdése van? Segítünk!

Kérdése van? Segítünk!

Nem talál valamit az oldalunkon? Nem világos valamelyik funkció? Munkatársaink szívesen segítenek Önnek eligazodni a Kitvalasszak.com portálon.Csak adja meg nevét, e-mail címét és írja meg miben segíthetünk és mi hamarosan felkeressük Önt.




Több helyütt érinti az építőipart a közbeszerzési törvény módosítása

A földgázellátási vészhelyzet három fokozatát és a távhőszolgáltatás keresztfinanszírozásának tiltását is tartalmazzák az energetikai törvények módosításai, míg a közbeszerzési törvényből kikerültek egyes, az alvállalkozókat védő szabályok - a törvényt 249 igen, 44 nem és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés.
Forrás: hirado.hu2011-12-19 06:16:00

A földgáz-, a földgáz készletezési-, a villamos energia-, a bányászati-, a hulladékgazdálkodási-, valamint a távhő- és a megújuló energia közlekedési célú felhasználásáról szóló törvényt módosította az eredeti javaslat, amelyhez a végszavazás előtt az alkotmányügyi bizottság ugyanakkora terjedelemben - 13 oldalon - fűzte hozzá a január első napján hatályba lépő új közbeszerzési törvény módosítását.

torvenykonyv.jpg

A záró vitában több ellenzéki képviselő - Lamperth Mónika (MSZP) és Jávor Benedek (LMP) - egyaránt azt kifogásolta, hogy a kormány az energetikai tárgyú törvényben akarja módosítani a közbeszerzési törvényt, holott az arról szóló előterjesztés néhány hete szerepelt a Ház napirendjén. Ipkovich György (MSZP) a megújuló energia közlekedési célú felhasználására kérdezett rá.

Fónagy János államtitkár zárszavában azt mondta, a közbeszerzési szabályok módosítását egy európai irányelv átültetése tette szükségessé. Hozzátette: meggyőződése, hogy az előterjesztés pontossága ugyan kodifikációs követelmény, de a hiányzó hiátusok pótlása a jogalkotó kötelessége.
A földgázellátásról szóló törvény kiegészült a vészhelyzet három fokozatával. Az első az ellátási zavar, amelyet nem definiál a módosítás. A második lépcső a földgázellátási válsághelyzet I. fokozata, amely alatt azt kell érteni, hogy a gázellátás és felhasználás egyensúlya annyira megbomolhat, hogy azt már a szokásos eszközökkel nem lehet helyreállítani, vagy az igények meghaladják a beszerzési lehetőségeket. Az ellátási válsághelyzet II. fokozata akkor következik be, amikor az első fokozat - a közvetlen veszély - már ténnyé válik.
A válsághelyzetről az illetékes miniszter - határozatban - dönt. Amennyiben szükséges, akkor a miniszter a válsághelyzetben - de már rendeletben - dönt a földgáz biztonsági készet felhasználásáról.
A távhőszolgáltatóknak tilos lesz a keresztfinanszírozás. Az egyes tevékenységeket - telephelyenként - külön kell könyvelniük, és azt független könyvvizsgáló auditálja. Emellett nyereségkorlátot épít be a távhőtörvénybe a módosítás. Továbbra is fizetheti a távhőszámlát a tulajdonos helyett a bérlő, de azért a tulajdonos kezesként felel.
Az energetikai szabályok február 1-én lépnek hatályba, szemben a közbeszerzési törvényt módosító blokkal, amely már december 27-én hatályos lesz. Erről az indoklás csak annyit mond, hogy megelőzi a korábban elfogadott törvény hatályba lépését.
Kiegészítésként került be a törvénybe két engedmény. Az első a közfoglalkoztatás keretében előállított árukra és szolgáltatásokra megszünteti a közbeszerzési kényszert, míg a másodikban ugyanezt teszi a bankhitelekre. Ez utóbbi indoklása az, hogy sok hiteltender lett eredménytelen, és így az ajánlatkérők uniós támogatástól estek el.
A közbeszerzési törvény módosítása több helyütt érinti az építőipart. Például változik a beszámítás szabálya is. Az eredeti szöveg szerint az ajánlatkérő az általa fizetendő összegbe csak az ajánlattevővel szembeni, általa elismert - egynemű és lejárt - követelését számíthatja be. A folytatás - hogy ez nem sértheti az alvállalkozók jogait - kimaradt a módosított szövegből.
Hasonlóan - az alvállalkozókra előnyös - más szabályok is kikerültek a törvényből. Például az, hogy az 500 ezer forintnál nagyobb értékű munkát végző alvállalkozót az ajánlatkérő közvetlenül kifizetheti, vagy az ajánlattevő csak olyan mértékben engedményezheti - és terhelheti zálogjoggal - a neki járó pénzt, hogy az ne veszélyeztesse az alvállalkozók kifizetését. Szintén kimaradt az a szabály, amely kivette a csődvagyonból az alvállalkozónak járó összeget.
Kimaradt a szövegből az a szabály is, amely szerint az alvállalkozó nem vehet igénybe a saját teljesítményének 25 százalékát meghaladó (szub)alvállalkozót.
Az ország biztonsága szempontjából fontos - minősített - beszerzések, illetve a védelmi beszerzések kikerülnek a kötelező közbeszerzésből. Ugyanakkor az ezek kapcsán keletkező jogviták a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörében maradnak. Az ilyen ügyekben eljáró biztosnak azonban megfelelő szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kell rendelkeznie. Az ilyen tárgyalások mindig zártak.
Jelenleg az ajánlattevők a kizáró okok fenn nem állásáról közjegyző által hitelesített okiratban nyilatkozhatnak. A jövőben a gazdasági- vagy a szakmai kamara is hitelesítheti a nyilatkozatokat. Az indoklás szerint a módosítás olcsóbbá teszi az ajánlattételt.

 

Ezt a cikket olvasta már?

Az építési ágazat súlyponti problémái...

ÉVOSZ-javaslat