Kérdése van? Segítünk!

Kérdése van? Segítünk!

Nem talál valamit az oldalunkon? Nem világos valamelyik funkció? Munkatársaink szívesen segítenek Önnek eligazodni a Kitvalasszak.com portálon.Csak adja meg nevét, e-mail címét és írja meg miben segíthetünk és mi hamarosan felkeressük Önt.




Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületének Tervtanácsi véleménye

Kossuth téri rekonstrukció, mélygarázs, látogató központ, Parlamenti Múzeum
2012-06-12 11:05:00

Hivatkozással az alcímben 2012. május 10-én, tervbemutató kíséretében, megtartott előzetes konzultációra, a helyszínen szűkre szabott egyperces időkeretben elmondott véleményemet, a könnyebb megértés érdekében, tervi anyaggal kiegészítve a Programigazgató részére (2012. május 17-én) írásban is megküldtem.

Ezt követően a Programigazgató válaszunkat visszautasította, majd erre küldött ÉMKE levelünk után, a ma véglegesen benyújtott tárgyi építési engedélyezési tervekre az alábbiakban rögzítjük álláspontunkat:

1. A főváros Duna által kettéválasztott városrészeit – Budát és Pestet – összekötő hidainak túlterhelése miatt már régóta szükségessé vált egy új közúti kapcsolat létesítése. Erre az összekötő kapcsolatra nem láttam most sem javaslatot. Nem lehet indok, hogy az egyébként hiányos és elavult szabályozási tervben jelenleg ez a kapcsolat nincs rögzítve.

2. A Parlament északi végére tervezett földalatti bővítéssel éppen a fenti problémák miatt is koncepcionálisan nem értek egyet! Ezért annak ellenére, hogy a terv építészeti és szerkezeti kialakítása elfogadhatatlanul gazdaságtalan, felesleges milliárdokat pocsékol el, a részletes bírálatát részemről indokolatlannak tartom.

Mint ismert a 260m hosszú Parlament épület, Dunával párhuzamos hossztengelyének közepén szimmetrikusan kialakított, reprezentatív főbejárattal épült. Az épület tervezett új funkcionális bővítésének telepítése (látogató központ személyzeti bejárat, mélygarázs, Parlamenti Múzeum) ennek ellent mond, és ezért ezt hibásnak tartom.

A jelenlegi terv szerint feleslegesen nagy távolságra kerülnek az egyes funkciók a garázsok és az épület déli részén elhelyezkedő „képviselőházi ülésterem”. A tervezett bővítés telepítése így megakadályozza a Duna alatti közúti alagút későbbiekben történő megvalósítását és egyben, a fentiekben rögzített funkcionális problémákat is előidézi.

3. A Parlament előtti tér felszíni kialakításánál már Steindl Imre is különböző megoldásokkal próbálkozott, ez a probléma továbbra is fennáll. A terület burkolt és zöldterületi arányának megkötésével nem értek egyet, különösen a tervezett nagyméretű zöldterületek indokolatlanok! Ez az ország Főtere, ahol, mint tudott alkalmanként több tízezer ember is megjelenik. Ezt nem lehet megakadályozni! Szerintem a Kossuth tér egész területén „faltól falig” terjedő valamilyen kőburkolatot kellene létesíteni, mert ez a megoldás a meglévő szimmetria és aszimmetria „élét” is elvenné ugyanúgy, mint például Mexikóváros óriási főterén a nagyvonalú megoldásnál ma is látható.

Véleményem szerint bár ez – a múlt, a jelen és a jövő – politika szempontjait is érinti, a helyzet végleges megnyugtató megoldása érdekében nem lenne szükséges erre a térre elhelyezni az egyébként kiváló különböző magyar történelmi személyek szobrait. Sokkal ésszerűbb megoldás volna, ha ezeket az emlékműveket az illető személyekről elnevezett budapesti tereken, útvonalakon helyeznénk el, úgy hogy például Andrássy Gyula az Andrássy útra, Tisza István a róla elnevezett Tisza István térre, Rákóczi Ferenc a Rákóczi térre stb. kerülnének.

Ezzel a megoldással egyszer és mindenkorra, legalább itt a Téren elkerülhetnénk a jövő politikai kurzusai által, pontosan a történelmi személyek megítélése körül kialakult vitákat. Továbbiakban a Parlament előtti teret javasolnám, – Országház térre – keresztelni, annak tengelyébe pedig egyetlen igen magas, a Parlament épületénél is magasabb – Országzászlót – elhelyezni úgy, mint ezt a már említett Mexikóvárosi főtér példájánál a mexikói építészek is tették. (Ezzel a javaslattal a Programigazgató válaszában nem értett egyet, de én, változatlanul kitartok elképzelésem mellett, igen is ilyen, vagy ehhez hasonló politikamentes koncepciót kell megépíteni.)

Végezetül kérdésem: a két év múlva létszámban felére csökkenő parlamenterek számát és a hazai politika mára kialakult presztízsét is figyelembe véve, ez a beruházás most a legsürgősebb? Egyértelmű a válasz: Nem!

Összesítve véleményünket: nézetem szerint a hazai adófizetők pénzén megvalósuló állami beruházásoknál minden esetben nyílt országos tervpályázatot kell kiírni! A hivatkozott 2011 évben 218 számon kiadott – általam részleteiben nem ismert – de az építésztársadalomra gyanakvóan bizalmatlan (titkosított?) álláspontot vissza kell utasítani. (Titkosság? Miért?) Az indokolatlan, kirekesztő, megmagyarázhatatlan kormányrendelet drasztikusan csökkenti a nyílt versenyt és ezt nem tartom elfogadhatónak. Ez szakmán belül különböző nem kívánatos "mendemondáknak" ad táptalajt! Ne felejtsük el, hogy a 19. század végén a Parlamentre kiírt országos tervpályázat a legszélesebb értelemben is nyílt volt és akkor a pályázaton való részvételt "nemzetbiztonsági" (?) okokra hivatkozva nem korlátozták.

Szerintem az ország jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetében az itt felhasználásra kerülő szabad

pénzeszközöket – termelő EU beruházások pénzügyi önrészeinek támogatására – kell felhasználni. Minden luxus beruházás rontja az egyébként is katasztrofális gazdasági helyzetünket!

 

2012.06.04. Kévés György, építész Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesület, elnök

 

Ezt a cikket olvasta már?

Győr belvárosa hárommilliárdból újul ...

Mintegy 3 milliárd forintot költene Győr városfejlesztésre egy most kiírt közbeszerzési eljárás sze...