Kérdése van? Segítünk!

Kérdése van? Segítünk!

Nem talál valamit az oldalunkon? Nem világos valamelyik funkció? Munkatársaink szívesen segítenek Önnek eligazodni a Kitvalasszak.com portálon.Csak adja meg nevét, e-mail címét és írja meg miben segíthetünk és mi hamarosan felkeressük Önt.




A helyes erkélybeépítés, avagy hogy előzzük meg a penészesedést

Az erkélybeépítés számos épületfizikai és épületgépészeti szempontot vet föl. Ha helytelenül végzik az erkélybeépítést, akkor a lakásban megjelenik a penész, és az épület szerkezete is károsodhat.
Forrás: http://www.homeinfo.hu2013-03-20 09:10:00

Ahhoz, hogy az erkélybeépítés után a lakásban a páralecsapódást (kondenzációt) elkerülhessük, ismernünk kell a külső falszerkezet kialakítását, a lakás fűtésének módját. A páralecsapódást egy sor megváltoztathatatlan és jól ismert fizikai tényező hozza létre. A páralecsapódás folyamata erősen kapcsolódik ahhoz a módhoz, ahogyan fűtjük, szellőztetjük a lakást és szigeteljük az épületszerkezetet vagy a beépítésre szánt erkélyt.

Páralecsapódás, kondenzáció
A levegő mindig tartalmaz valamennyi vízgőzt. A lakásokban, életvitelünk mellett állandóan nedvességet fejlesztünk, így például főzünk, mosunk, locsoljuk a növényeket, lélegzünk. Ezért a fűtött épületben a levegő rendszerint több nedvességet tartalmaz, mint a külső levegő. Nyomása ezért nagyobb, és ez a túlnyomás igyekszik a meleg levegőt keresztüljuttatni a falszerkezeten, amely ha áteresztő képes, akkor a levegő magával viszi páratartalmát.

A levegőben a vízgőz nyomást hoz létre, amely hozzájárul a levegő össznyomásához. Minél több nedvesség van a levegőben, annál nagyobb a vízgőz résznyomása a levegő össznyomásában. Ezt a nyomást gőznyomásnak nevezzük és millibárban (mbar) mérjük.

Épületfizika: az épület szerkezetének megóvása

Helyes hőszigetelési rétegrend felépítésekor a hőszigetelő réteget mindig az épületszerkezet külső oldalán helyezik el, ebben az esetben ugyanis a falszerkezetben a hőmérsékletet magasan tartva, a vízgőz nem fog lecsapódni.
A vízgőz ritkán válik láthatóvá és általában nem érzékeljük jelenlétét. Csak közvetett módon érzékeljük, amikor már az épület belső falain piszkos, fekete penészfoltok alakulnak ki azokban a helyiségekben amelyek kevésbé jól fűtöttek.

Páralecsapódás

A páralecsapódás, a kondenzáció – amely az atmoszférában levő vízgőz látható megnyilvánulása – nagyon gyakran jelentkezik. Ez akkor tapasztalható, amikor a külső léghőmérséklet a fagyponthoz közeledik. Ennek a jelenségnek az oka, hogy a meleg levegő több vízgőzt képes magában tartani, mint a hideg levegő. Ha a meleg levegő hidegebb levegővel vagy hideg felülettel kerül érintkezésbe, a meleg levegő lehűl. Ha az eredeti állapotában nagy volt a nedvességtartalma, akkor – mivel a lehűlés olyan szintre csökkenti, ahol már nem tudja tovább tartani az eddig hordozott összes vízgőzt – a vízgőz egy része kondenzáció útján kiválik belőle. Ezt a hőmérsékletet harmatponti hőmérsékletnek nevezzük. Sok ezer pici vízcsepp formájában harmatként jelentkezik. A belső térben a külső falhoz közeli légréteg is lehűl, s így víztartalmának egy része a falon lecsapódik.
Épületekben rendszerint úgy jön létre a lecsapódás, a kondenzáció, hogy a meleg levegő hideg felülettel kerül érintkezésbe. Ezt a levegőt telítési pont (harmatponti hőmérséklet) alá hűti, ezért a feleslegben lévő vízgőz folyadék állapotú vízzé válik. Ez következhet be vakolt falon vagy ablaküvegen.
Ha az erkély falszerkezete nincs hőszigetelve, a belső felületi hőmérséklete alacsonyabb lesz a harmatponti hőmérsékletnél, így a falszerkezet belső felületén jelentkezik először a nedvesség és a penészesedés. A valóságban ez minden olyan felületen létrejöhet, amely az épületben megtalálható. A jelenséget felületi kondenzációnak nevezzük.
A felületi kondenzáció jelentkezése látványos: a fal díszítései elszíneződnek, penészfoltok keletkeznek a festésen, a papír- vagy textiltapétán. Az ilyen penészfoltok megjelenése akkor valószínű, ha a relatív páratartalom gyakran és hosszú ideig meghaladja a 80 százalékot.

Az erkély hőszigetelése

De az erkély utólagos hőszigetelését egyrészről nehéz kívülről megoldani, másrészről jelentősen eltérne az erkély kinézete a be nem építettekéhez képest. Ezért a lakók, kivitelezők a könnyebb megoldást választva belülről igyekeznek az erkélyek hőszigetelését elvégezni. Nem gondolnak arra, hogy a falszerkezet belseje ebben az esetben hideg marad, és a szerkezeten belül jön létre a kondenzáció. Ebben az esetben a belső levegő nyomása nagyobb a külső levegőjénél, így az behatol a falszerkezet belsejébe, ahol hideg felületekkel találkozik. A nagyobb veszély lehetőségét ez hordozza magában, mivel a nedvesség egészen addig észrevehetetlen szokott maradni, amíg lényeges károkat nem okoz. Ezt a jelenséget belső kondenzációnak nevezzük.
Ennek elkerülése érdekében kell az épületek határoló szerkezeteinél kívülről végezni a hőszigetelést, hogy a falszerkezeteken belüli hőmérsékletek magasak legyenek, és ezáltal elkerülhető legyen a belső kondenzáció. Ha csak belülről lehet a hőszigetelést megvalósítani, akkor minden esetben a belső oldalon párazáró réteget (például PVC-, PE- vagy alufóliát) kell a hőszigetelés elé helyezni, hogy ezzel megakadályozzuk a pára bejutását a falszerkezetbe.

Épületgépészeti, fűtési kérdések

Az utólagos erkélybeépítés a többemeletes társasházakban egyre gyakoribb megoldás. Tekintettel arra, hogy a radiátorok többnyire az ablakok előtt vannak elhelyezve, az erkély beépítésével még a radiátorok áthelyezése is problémát okoz. Mivel fűtési strang víztelenítése után lehet csak áthelyezni a radiátort, ezalatt az idő alatt a földszinttől a legfelső szintig nem lesz fűtés az átépítés alatt. Jellemzően a radiátor átépítését ezért csak a fűtési szezonon kívüli időszakban szokás elvégezni.

A radiátor helyzete az erkélybeépítés előtt                              A radiátor helyzete az erkélybeépítés után

Kétcsöves fűtési rendszer

Nyilvánvaló, hogy az erkély beépítésével, amikor az erkély a nappali szoba része lesz, nő a helyiség hőigénye. Ezekben a házakban többnyire központi fűtési rendszer van kiépítve. Amennyiben a fűtési rendszer kétcsöves, akkor a megnövekedett hőigény miatti radiátorcsere nem okoz túl nagy gondot a fűtési rendszerben. Minden bizonnyal van akkora tartalék a csőhálózat, szivattyú, kazán vagy hőközponti elemekben, hogy a valamelyest megnövekedett hőigényt és az ennek megfelelő fűtővíz tömegáramát szállítani tudja és a szomszédos – pontosabban az alatta és felette lévő lakások – fűtési rendszerében sem okoz változásokat.

Egycsöves fűtési rendszer

Nem ilyen egyszerű a helyzet az egycsöves fűtési rendszerek esetében. Ebben az esetben a fűtővíz a legfelső szintről lefelé haladva minden szinten a radiátorokon áthaladva 1–2 Celsius-fokot hűl. A fűtési rendszer tervezésénél ezt a tervezők számítógépes programokon nagy figyelemmel méretezték.

További információkat olvashat >>> ITT

 

Ezt a cikket olvasta már?

Páralecsapódás ellen: antikondenzáció...

Ha a tető belső oldalán a levegő melegebb, és páradús, akkor a pára lecsapódik a lemez belső felületén...