Kérdése van? Segítünk!

Kérdése van? Segítünk!

Nem talál valamit az oldalunkon? Nem világos valamelyik funkció? Munkatársaink szívesen segítenek Önnek eligazodni a Kitvalasszak.com portálon.Csak adja meg nevét, e-mail címét és írja meg miben segíthetünk és mi hamarosan felkeressük Önt.




15 TÉVHIT ÉS TÉNY A SZIGETELÉSRŐL

Energiahatékonysági fejlesztésekkel, komplex felújítással és szigeteléssel kapcsolatos tévhitek
Forrás: Knauf Insulation2013-05-08 14:30:00

ENERGIAHATÉKONYSÁGI FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS TÉVHITEK

Tévhit 1.: Az energetikai korszerűsítés azt jelenti, hogy megújuló energiát használok.

Ezzel szemben tény: Az, hogy energetikailag korszerű az ingatlan azt jelenti, hogy jelentősen kevesebb energiát használunk ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett, mint azelőtt. A megújuló erőforrások (pl. napkollektor) használata hasznos, de megtérülési ideje lényegesen hosszabb, mint az épület hőtartását segítő beruházásoké, így a szigetelésé.

Tévhit 2.: Minden energiahatékonysági beruházás egyformán megtérül.

Ezzel szemben tény: Előbb-utóbb valóban megtérülnek ezek a befektetések, hiszen minden energiahatékonysági beruházás csökkenti az épület energiafogyasztását. A megtérülési idő azonban korántsem egyezik: bizonyos beruházások, mint a megfelelő szigetelés vagy egy komplex felújítás akár 2-4 év alatt is megtérülhet a tulajdonosnak, míg az ablakcsere önmagában kb. 19, napelemes rendszer kb. 8 év, a napkollektor pedig kb. 10, sőt, akár 20 év alatt hozza vissza az árát.

KOMPLEX FELÚJÍTÁSSAL KAPCSOLATOS TÉVHITEK

Tévhit 3.: Ha megfelelően megtervezik a felújítást, biztos, hogy elérjük a kívánt energiamegtakarítást.

Ezzel szemben tény: A tervezésnél optimális szigetelést a kivitelezés során a költségcsökkentés miatt gyakran gyengébb hatásfokú anyagra cserélik ki vagy silányabb minőségben helyezik fel és az épületszerkezet hibái is kritikus fontosságúak lehetnek a felújítás hatását tekintve. Hiába tervez be jó minőségű szigetelőanyagot a szakember, ha a tervezett építési vagy felújítási költségek túllépése miatt a megrendelő alacsonyabb árfekvésű vagy rosszabb minőségű szigetelést választ. Ennek később az épület tervezett energiafogyasztása látja kárát, mely azonban nem feltétlenül látszik a lakcímke igazoláson.

Tévhit 4.: Mindig a szigeteléssel kell kezdeni az épület felújítását.

Ezzel szemben tény: Bár nem lehet egyértelmű sorrendet szabni, általában igaz, hogy először a fűtési igényt érdemes csökkenteni nyílászárók szigetelésével vagy –cseréjével, illetve épületszigeteléssel. Ahol viszont nyílt égésterű kazán üzemel, ott ezt nem javasolják, illetve csak akkor, ha valami légtechnikai megoldást is alkalmaznak, mert a rosszul elvégzett ablakcsere szakértők szerint életveszélyes lehet.


Tévhit 5.: A nyílászáró csere és a szigetelés csak együtt valósítható meg.

Ezzel szemben tény: Ablakot úgy is lehet cserélni, hogy a régi tok bent marad; így nem kell bontani a szerkezetet, tehát a cserét a homlokzat szigetelése után, a második ütemben is végre lehet hajtani. Ha viszont kibontják a tokot, akkor előbb kell végrehajtani az ablakcserét, és ehhez lehet majd igazítani a hőszigetelést. A megoldás hátránya, hogy amíg a falakat le nem szigetelik, hőhíd alakulhat ki, elindul a penészedés.

SZIGETELÉSSEL KAPCSOLATOS TÉVHITEK

Tévhit 6.: Mindegy, hogy a ház melyik részével kezdem a szigetelést.

Ezzel szemben tény: A szigetelés tervezésekor az elsődleges szempont, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ezt szakemberek hőkamerával könnyen fel tudják térképezni, és tanácsot adni arról, a homlokzatot, falakat vagy tetőteret, lábazatot kell elsősorban szigetelni.

Tévhit 7.: Szigeteléssel csak 1 szinttel javítom a házam energetikai besorolását.

Ezzel szemben tény: A Knauf Insulation szakemberei és az Energiaklub felmérése szerint egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászáró cserével együtt, akár 50-60%-os energia megtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulhat.


Tévhit 8.: Alapanyag vásárlásnál elsősorban a szigetelés vastagságát kell nézni.

Ezzel szemben tény: A szigetelőanyag R-értéke, vagyis a hővezetési ellenállás sokkal jobban mutatja az anyag minőségét, hőtartó képességét, mint a vastagság. A hővezetési ellenállás jele: R, mértékegysége m²K/W (azaz: négyzetméter*Kelvin/Watt). A szigetelés vastagságával arányosan, az R-érték minél nagyobb, annál jobb az anyag hőszigetelő képessége.

Tévhit 9.: Nem számít, milyen típusú szigetelőanyagot helyezünk fel az ingatlan különböző felületeire, nyugodtan vehetjük az éppen akciósat.

Ezzel szemben tény: A szigetelésnél alapszabály: megfelelő anyagot a megfelelő helyre kell felhelyezni. Az üveggyapot szigetelést lakossági felhasználásnál a családi házak és középületek magastetőinek és belső válaszfalainak szigetelésére javasolják. Az ECOSE® technológiával készült üveggyapot szigetelés magastető, belső válaszfalak, födém és álmennyezet szigeteléséhez alkalmazható. A kőzetgyapot szigetelést külső homlokzati szigetelésként ajánlják. A Heraklith fagyapot szigetelés rendszerben hangszigetelésre is kiváló, alkalmazását pedig belső válaszfalak, homlokzat, alulról hűlő födémek területére javasolják.

Tévhit 10.: Ha külön-külön összeválogatom a szigetelés kellékeit - szigetelés, ragasztó - akkor jövök ki a legolcsóbban.

Ezzel szemben tény: A szigetelés kivitelezésénél is ajánlott rendszerben gondolkodni, hiszen a gyártók úgy fejlesztik ki termékeiket, hogy azok tökéletesen kiegészítsék egymást, így rendszerben alkalmazva a leghatékonyabbak. Mivel ezek többsége nem általános sztenderd alapján készül, egyes termékek minősége vagy összetétele eltérhet egymástól, ezért a pontos kivitelezéshez ajánlott ugyanannak a gyártónak a termékeiben, rendszerben gondolkodni.

Tévhit 11.: Nem éri meg hitelből szigetelni.

Ezzel szemben tény: Szigetelést még hitelből is megéri megvalósítani. A hitel ugyanis, a szigeteléssel elérhető akár 30-40%-os energia-megtakarítás mellett gyakorlatilag önfinanszírozó.

Tévhit 12.: A polisztirol szigetelés nem éghető.

Ezzel szemben tény: A polisztirol szigetelés közvetlen, nyílt láng hatására lángra kap, „B” tűzvédelmi besorolású (éghető) Ezzel szemben a kőzet- és üveggyapot szigetelések természetes módon tűzállóak, és „A” tűzvédelmi besorolásúak (nem éghető).

Tévhit 13.: A polisztirol szigetelés olcsóbb, mint a kőzetgyapot, ezért az alkalmazás helyétől függetlenül inkább ezt éri meg választani.

Ezzel szemben tény: Az alapanyag ára kőzetgyapot szigetelés esetében valóban nagyobb, mint a polisztirolé, az elkészült szigetelésrendszerek árstruktúrájában (szigetelés, üveggyapot háló, ragasztó, vakolat rendszer és a kivitelezés munkadíjában) azonban mindössze 25-30% különbség van a polisztirol és kőzetgyapot szigetelésrendszerek között. Mivel az árkülönbség nem jelentős, a szakemberek elsődlegesen a „megfelelő szigetelést a megfelelő helyre” elvet javasolják a beruházásnál. Magas házak külső szigetelésére például tűzvédelmi szempontból kőzetgyapot a javasolt szigetelőanyag.

Tévhit 14.: Nehezen hozzáférhető helyeket nem lehet szigetelni.

Ezzel szemben tény: Éppen e probléma kiküszöbölésére vezették be szakemberek Magyarországon is a fújható üveggyapotot (Supafil), amivel a legkisebb réseket és a nehezen hozzáférhető helyeket is ki lehet tölteni. A szigetelőanyagnak ez a típusa nem tartalmaz kötőanyagot, csupán a természetes alapanyagot dolgozzák fel fehér, hópihehatású szigeteléssé.

Tévhit 15.: A üveggyapot szigetelés színe sárga.

Ezzel szemben tény: Az üveggyapot szigetelésnek ma sárga és barna változata egyaránt elérhető, a színek közötti különbséget a kötőanyag okozza. A tévhittel ellentétben a sárga üveggyapot színét a különböző vegyi anyagok adják, míg a formaldehid-mentes kötőanyaggal, ún. ECOSE®technológiával készülő szigetelőanyag barna színű. A nem szúrós, nem porzó, puha üveggyapot szigetelés szálainak összekötésére növényi alapú terméket használnak kötőanyagként, így az mentes minden kemikáliától: nem tartalmaz hozzáadott szintetikus színezőanyagot vagy festéket, ezáltal javítja az ezzel az anyaggal szigetelt ingatlanok belső levegőjének minőségét.






 

Ezt a cikket olvasta már?

Az energiahatékonyságra nagyobb figye...

A legfrissebb felmérések szerint az energiahatékonyság javítása világszinten is a kulcsa az energia...